English »Strukturált, sodrott érpáras kábelezés
Régebben elterjedt szokások szerint amikor egy épület adat és hangátviteli rendszerének kábelezésére került sor, különféle típusú kábeleket, falicsatlakozókat és fali dugókat használtak. Például telefon rendszerre csavart érpáras kábelt, nagygépes rendszereknél koax kábelt, helyi számítógépes hálózatoknál csavart érpárt vagy különféle impedanciával rendelkező koax kábelt, de általában nem olyanra volt szükség, ami már az épületben létezett. Természetesen az előbb felsorolt hálózatok csatlakozói és dugaszolóaljzatai sem voltak kompatibilisek egymással. Ennek az lett a következménye, hogy az épületben szükségessé váló legkisebb változás - akár csak egy új munkatárs megjelenése vagy egyik szobából a másikba való költözése - is problémát jelentett mindegyik hálózat átalakításában és használatában.
A legtöbb esetben az igények vagy a technikai feltételek változása az adatátviteli hálózat, de igen gyakran a telefonhálózat teljes átalakítását is szükségessé tette. Mindezen problémák kiküszöbölésére fejlesztették ki az un. strukturált kábelezési rendszereket. Számos megoldás terjedt el a piacon, amelyeket nemzetközi szabványok rendeztek együttműködő, jól használható rendszerekké. A legtöbb, ma elterjedt strukturált kábelezési rendszer az Avaya/CommScope elődje, a Lucent Bell laboratóriuma által kifejleszett technológiát alkalmazza, amelyeket napjainkra szabványok formájában rögzítettek (EN50173 európai épületkábelezési szabvány, ISO/IEC 11801 nemzetközi szabvány, TIA/EIA 568A és 568B amerikai szabvány).
Mit tud?
A strukturált kábelezés mindenfajta kommunikáció követelményeinek eleget tesz. Ez a fajta kábelezési rendszer -többek között- a következő jeltípusok átvitelére alkalmas:
- Analóg és digitális hangátvitel,
- Nagy és alacsony sebességű adatátvitel,
- Fax, grafikus terminálok és plotterek által küldött képek,
- Zártláncú és az Internetre kapcsolt videókonferencia és biztonsági rendszerek videójelei,
- Az épületek jelzőberendezéseinek elektromos jelei,
- Gyárak, ipari berendezések adatgyűjtő-, és vezérlőjelei,
Szabványok, előírások
A gyorsabb LAN hálózati technológiák (Fast Ethernet, ATM, Gigabit ethernet) fejlődése és megjelenése tette szükségessé az 5-ös kategóriájú (category 5 vagy class D) strukturált kábelezés paramétereinek rögzítését 1995-ben. Az előírt átviteli paramétereket 100MHz frekvenciáig rögzítették, eddig kell kitesztelni az ilyen hálózatokat az erre szolgáló kábelanalizátorokkal.
Megjegyzendő, hogy valamennyi szabvány árnyékolatlan sodrott érpáras kábelekről beszél alapesetben és csak mint opciót említi a valamilyen formában árnyékolt kábel használatának lehetőségét. Az árnyékolt kábelek alkalmazása esetére viszont további szigorú előírásokat kell figyelembe venni a megfelelő minőségű árnyékolás (külön, egyenpotenciálon lévő telekommunikációs földelő hálózat az egész épületben) biztosítására, ami nem olcsó és egyszerű feladat, ugyanakkor számos hátránnyal és előnnyel is jár. Az árnyékolt kábelezést használóknak szembesülniük kell az árnyékolás miatt létrejövő szórt kapacitások jelcsillapítást növelő, járulékos hatásával is különösen akkor, ha a földelőhálózat nem megfelelő és / vagy magának az árnyékolt strukturált kábelezésnek a kivitelezése hanyag.
A kábelezési hálózatok mérése
A feltartóztathatatlan fejlődés hívta életre a 90-es évek végére a Gigabit ethernetet, amely az eredeti 5-ös kategóriájú előírásoknak megfelelő kábelezéseken nem működik. Ezért fejlesztették tovább az eredeti 5-ös kategória előírásait több lépcsőben is egyre szigorúbb paraméterek előírásával és új átviteli jellemzők bevezetésével. Ebből alakult ki az 5E kategória (Category 5E, E=enhanced), amelyet még mindig csak 100MHz-ig specifikáltak. Ezen előírásoknak megfelelő kábelezéseken a 4 érpáros rézkábeles Gigabit ethernet megoldás működőképes 100 méterig ugyanúgy, ahogy a kisebb sebességű ethernet megoldások voltak. A szigorúbb előírások tesztelése valós hálózatokon a tesztelő műszerek újabb generációival lehetséges.
[ AZ ÖN KIVITELEZŐJE BEMÉRTE A HÁLÓZATOT? ]
A Gigabit ethernet és más gyors hálózati technológiák megjelenése egyúttal egy teljesen új kábelezési osztály kifejlesztését is szükségessé tette, ez a kategória 6 (TIA 568-B.2-1 Category 6 vagy ISO/IEC 11801 Class E). A 6-os kategória is alapvetően árnyékolatlan sodrott érpáras kábelezésre lett megfogalmazva teljesen megtartva a visszamenőleges kompatibilitás érdekében az RJ-45 csatlakozófelületet. Ezt az osztályt már 250MHz frekvenciáig specifikálták. Előnye a nagyobb műszaki tartalék és az, hogy később a Gigabit etherneten túlmutató újabb LAN technológiákat is rá tudtak fejleszteni, amelyeket stabilan tud kiszolgálni (2,5GBASE-T, 5GBASE-T). A category 6 szabványt több éves fejlesztést követően az amerikai TIA/EIA-568-B.2-1 szám alatt, mint az 568B szabvány kibővítését 2002 június 24-én fogadták el végleges formájában. Ezt követően a 10Gb-es ethernet rézkábelen (IEEE 802.3an, 10GBASE-T) való alkalmazhatósága érdekében a 6-os kategória továbbfejlesztésén és szabványosításán dolgoztak.
2008-ban a Telecommunications Industry Association (TIA) elfogadta az új kábelezési szabványt, a TIA/EIA-568-B.2 dokumentáció 10-es kiegészítéseként (TIA/EIA-568-B.2-10). Ez egy nagyon fontos szabvány, hiszen ez magasabb átviteli kapacitást specifikál a 100 ohmos 4 érpáras kábelen, amely támogatja többek között a 10 Gbps Ethernet átvitelt is 100 méteres channel hosszig. Ennek átviteli paramétereit már 500MHz-ig specifikálták. A specifikációt Augmented Category 6, vagy röviden cat6A névvel illetik. A megoldás teljesen megtartja a csatlakozófelületek visszamenőleges kompatibilitását. A szabványtervezetek jele az USA-ban TIA Category 6A, a nemzetközi folyamatban pedig ISO/IEC11801 2nd Edition A1/2 Class EA. Csakúgy, mint korábban, az érvényes szabványnak megfelelő paraméterekkel rendelkező kábelezési rendszerek már korábban megjelentek a piacon.
A 2008-2014. közötti időszakban az adatközpontok fejlődésével párhuzamosan újabb igények merültek fel. Egyúttal az aktív elemek (főleg ethernet switchek) gyártói, illetve a chip gyártók nehézségekbe ütköztek a nagyobb sebességű (10Gbps, 40Gbps, 100Gbps) ethernet chipek feljesztésével és gyártásával kapcsolatban. A cat6A (Cenelec EN50173 = IOS/IEC 11801 class E(A), TIA cat6A) szabvány a fizikai kábelezéssel kapcsolatban az előterjesztések közül a kevésbé szigorúbb paramétereket fogadta el 2008-ban, amely a chip gyártókra nagyobb terhet helyezett, ugyanis az áramkörökben kellett kompenzálni a kábelrendszerek alacsonyabb minőségét. A komolyabb áramköri fejlesztések nagyobb költségekkel járnak. Ennek következtében a chip fejlesztések lassan haladtak. Iőközben elfogadták az IEEE 802.3an 10GBase-T szabványt, amely a 10Gbps ethernet réz kábeles megoldását tartalmazza. Azonban az elektronikai fejlesztések az előbb vázolt költségesség miatt elmaradtak és a várt piaci áttörés elmaradt. Ezért kezdtek el ezután dolgozni a kábelezési szabványok tovabbfejlesztésén, amely célként a 40Gbps sebességű ethernet elérését célozza meg szigorúbb paramétereket előírva a kábelezési rendszerekre. Egyelőre az európai és a nemzetközi szabványosításban hozták létre a class F szabványt (ISO/IEC11801 2nd Edition Class F, cat7) és a ISO/IEC11801 2nd Edition A1/2 Class FA szabványt, és akkoriban az USA-ban egy ideig a cat6A volt legmagasabb osztály. Így a cat6A-t követően létrejött a class F (cat7) szabvány, amely 600Mhz-ig definiálja az átviteli paramétereket. Ennek továbbfejlesztése a class FA (cat7A), amely 1000Mhz-ig definiálja az átviteli paramétereket. A szigorúbb átviteli paraméterekhez többféle csatlakozótípus (RJ45 enhanced, Tera, GG45) került kifejlesztésre, amelyek közül a Tera nem, a GG45 jelű viszont visszafelé kompatibilis a jól ismert RJ45 csatlakozóval. A Tera és a GG45 volt elterjedőben. A cat7 kábelezéseken a 10Gbps ethernet az adatközpontok igényeinek figyelembevételével 30 méterig támogatott és egyszerűbb elektronikát igényel az ethernet kapcsolókban. Hasonló módon a cat7A kábelezéseken a 40Gbps ethernet az adatközpontok igényeinek figyelembevételével 30 méterig támogatott és egyszerűbb elektronikát igényel az ethernet kapcsolókban a réz kábelen történő adatávitelt megvalósító portokon. Jelenleg már a cat8 szint tervezésének folyamata zajlik, elsősorban adatközponti felhasználás céljára. Ennek szigorúbb vátozata (cat8.2) egészen 2000MHz-ig definiálja a kábelezés átviteli paramétereit.